nagyváradi székesegyház: 1. Az első ~at Szt László építtette a váron belül. A Szűz Máriának szentelt tp. 3 hajós, 4 tornyos, 60 m hosszú, 25 m széles volt. A Képes Krónika egyik miniatúrája is mutatja. László kir. életében készült a főoltár, 1083 u. a Szt István- és Szt Imre-mellékoltárok. 1096: ide temették László kir-t. 1204: elkészült Szt László körüljárható síremléke; építői Dénes kőfaragó mester és fia, Tekős, az első névről ismert váradi kézművesek, akik még III. Bélától (ur. 1172-96) kaptak nemességet. Idővel a ~ kk. nemz. szentélyünk, a m. Compostela lett (→Nagyvárad). A 2 K-i torony 1443: földrengés során leomlott. - Amilyen mértékben nőtt a vár katonai fontossága, úgy csökkent egyh. jelentősége, s végül 1565. VI. 22: feltörték Szt László sírját. A sírgyalázáshoz a prot. Hagymássy Kristóf alkapitány adott engedélyt, annak ellenére, hogy VI. elején János Zsigmond megtiltotta a rombolást. A vár katonai jellegéből következett az is, hogy a ~ban a kat. lit-t nem váltotta fel a ref. hitélet, s ezzel sorsa is megpecsételődött. Az 1566. III. 10-i tordai türelmetlenségi végzés nyomán virágvasárnapon, az utolsó zsolozsma után végleg bezárták. Báthori István 1581: hadszertárrá alakíttatta, akárcsak a kisebbik Szűz Mária-tp-ot is; így érték 1598, 1604 és 1606: ostromok, ill. 1603, 1604 és 1612: földrengések. Szentélye megsemmisült, a hajó boltozata beomlott, és a 17. sz. elején már nem éltek Váradon olyan kőművesek, akik nagy fesztávolságú gótikus boltozatok építéséhez értettek volna. Restaurálásáról tehát szó sem lehetett. 1747-57: a helyére építették a vártemplomot. - 2. A mai ~. A török kiűzése után a 18. sz elején Várad kis falu volt, de gyors fejlődésnek indult. A váron kívül 2 ideiglenes szegyh. is épült, végül 1752: Forgách Pál pp. Mária Terézia kirnő támogatásával elindította a mai tp. építését. G. Ricca után 1780: Franz Hillebrandt fejezte be, Kollonich László pp. sztelte fel. A háromhajós tp. 68 m hosszú, 30 m széles, a kupola 37 m magas. 10 mellékoltára van. A kupola Krisztus diadala-képe 1776: J. Nep. →Schöpf műve. A Mária mennybevitele-főoltárképet, a Szt Család-, Szt László-mellékoltárképét 1779: Vinzenz →Fischer, a Szentháromság-, Szt János evang.-, Nep. Szt János-, Szt István-mellékoltárképet 1781: J. I. →Cimbal, a Krisztus a kereszten-mellékoltárképet 1786: Illits Tivadar festette. A főoltár, szószék és mellékoltárok angyalszobrai 1777-85: →Eberhardt Ferenc művei. Szt Ágota kar-ereklyéjét kéz alakú ezüsttartóban a ~ban őrizték. - 1980 u. Matos Ferenc plnos a Hilfsfonds jelentős támogatásával kezdett a helyreállítási munkálatokhoz. Szembeoltárát 2000. VI. 21: konszekrálta Tempfli József mpp. A bronz domborműveket Nagyné Pápai Éva veszprémi művész készítette.  **

Szánthó 1992. - Schem. Mv. 2003:173.